Még nagyon kezdő koromban azt gondoltam, hogy elég a dolgokat kívülről szemlélni. Nem fontos hogy belülről hogy néz ki a ruha,szép-e a varrás szegése, azt úgyis csak én látom, és így olyan jó gyorsan lehet haladni, ha nem a szegéssel kínlódok!
- Nem vacakolok a „cikk cakk”-kal (abban az időben az interlock még egy elérhetetlen álom volt), minek? Majd a végén egyszerre elszegek mindent!
Aztán mi lett belőle?
Foszló anyagszélek, minden ruhámon apró szálacskák, amik aztán állandóan visszaköszöntek nekem:
- Helló, helló! Itt vagyok, hogy bosszantsalak!
Így aztán szembesültem a kevésbé igényes kivitelezésemmel.
Azzal, hogy a csúnyán kidolgozott belső munka előbb-utóbb láthatóvá válik.
- Vagy úgy, hogy az előbb említett kéretlen apró szálacskák rátapadnak másra. Szoknyára, nadrágra, akármire.
- Vagy akár úgy, hogy átnyomódik a színére a vastagabb varrásszélesség, ami azért lett vastagabb, mert nem fértél oda a varrásszélesség teljes szakaszához, és szépen feltorlódott az öltés.
Jártál már te is így?
Ha a műveleti sorrendet megtartva készíted el a varrásokat, és a szegéseket már meg is oldódott a fent leírt probléma! Így belülről ugyanolyan szépek lesznek a munkáid, mintha profi varrónő készítette volna!
Kapcsolódó témák: